Budapesti társkereső

"Néha várni kell. Nem türelmetlenkedni, nem kierőszakolni semmit sem. Tudni, jó helyen vagy, csinálni a dolgaid, tiszta lelkiismerettel. Közben, ha eléd csöppen bármi vagy bárki jó, azt kiélvezni. Átélni minden pillanatát a lehető legjobban. Aztán az idő eldönti ki és mi marad melletted, veled, az életedben. Mert aki és ami nem neked való, az menni fog. Csak azok az emberek, helyzetek, körülmények maradnak, akik neked teremtettek. A nem hozzád illőek kiesnek, elmaradnak vagy megváltoznak. Ezen ne sértődj meg. Ez az élet rendje, nem tehetsz ellene semmit. Viszont, ha élvezed minden pillanatát, akkor Te csak nyerhetsz. És ez a lényeg. "

Hogy miért nincs valakim?
Mert nem Valakit keresek.
Mert a Valaki Bárki lehet, aki kedveset szól, megölel, virágot hoz és betakar.
A Valakivel lehet sétálni, nevetni, kirándulni és szeretkezni, a Valaki éli az életét, időt tölt velem, mikor kedve szottyan, aztán továbbmegy.
A Valaki fontos ember, tudja mit akar, rámszól, ha elkenődött a festék, ha kilóg a blúz, ha ottmaradt a morzsa a fogamon.
A Valaki fel és lecserélhető, mavan-holnapnincs, súlytalan madár, ki ággról ágra száll.
Valakije Mindenkinek lehet.
Én nem az életemhez, a napjaimhoz, a perceimhez, hanem a sorsomhoz keresek egy másik sorsot.
Egy csendet a magányomhoz, egy bölcsőt a gondolataimhoz, egy szájat a szavaimhoz.
Gyógyírt az üvöltésemhez, szigetet a szívemhez, erős kart a botlásaimhoz.
Hogy bársonyos, puha öl legyek a magányához, hogy ünnep legyek a perceihez, hogy oltalmazó menedék legyek a gyengeségeihez.
Valakit, aki nem Valaki, aki egyetlenegy, aki csend, rend, káosz, kiáltás, muzsika és öröm. Akinek szeme, füle, bőre, szája, lélegzete vagyok, aki világ és világosság, aki súlyos és súlytalan.
Akiben boldogan tudok lakni és nem szól rám, ha koszos cipővel az ágyra fekszem, aki a magasba dob és elkap, ha zuhanok.
Akinek én vagyok a folytatása és ő az én elejem, aki kimondja, amit álmomban gondolok, akit betűkabátba burkolhatok, akinek nem vagyok sok és nem vagyok kevés, se túl hideg, se túl meleg, hanem pont jó.
Aki akkor jön, mikor jönnie kell, aki megérdemli a kidobott éveket, az üres falakat, az elpazarolt ifjúságom, a zajos életem.
Akinek cinkosa vagyok, pajtás és múzsa, akivel el lehet bújni a ruhásszekrény aljába, aki lenyalja velem a fakanalat.
És ez nem lehet Valaki, csak olyan, akinek a sorsa az enyém tükre, a folt a ruháján az én cérnámhoz való, a lépte visszhangzása altató mesém, illata béke, hangja megváltásom.
Ezért van Senkim és ezért nincs Valakim.
Mert a Valakire sohasem kell várni, az jöhet ma, tegnap, holnap, vagy akármikor.
A sors-társ az más.
Az akkor jön, mikor pontban jönnie kell és nem érkezik Valakihez vagy Bárkihez.
Csak hozzám, mert én Én vagyok. "

Olyan TÁRSat keresek, akitől nem veszi el az idejét a gyereke..
Olyan partnert, akivel sétálhatok, teázhatok, táncolhatok és minden egyéb szellemi és testi örömet adó tevékenységben lehet részem.
Minél fiatalabb vagy, annál jobb! Mert rugalmasabb lehetsz.
Persze, ha van gyereked nem kizáró feltétel, csak ne zsaroljon érzelmileg (sem sehogy!) és tudd, h. ha engem akarsz, akkor én álljak az élen.
Nem várom el, hogy a tenyereden hordj, de mindenképp ELŐNY! ;) (Nem fizikálisan értettem, mert egyébként tudok járni..sőt futni is :)).
Sok csalódás után nem remélem, h. épp itt fogok TÁRSra lelni, de nem kizárt.
Nem alkalmi dugi-bugira keresek partnert! Ez esetben ne is próbálkozz! Minden ki fog derülni idejében.